Ennyit költöttünk az interneten világszerte!
Tavalyelőtt 680 milliárd euróra rúgott a globális elektronikus kiskereskedelmi forgalom,
ez forintban közel 200 ezer milliárd forintot jelentett - az akkori magyar GDP hétszeresét.
Az elektronikus kereskedelem fittyet hányt a válságra, 2011-ben jókorát nőtt a forgalom - derül ki a Coface közelmúltban publikált elemzéséből, amely az internetes kereskedelem mellett a kockázatos iparágakkal is foglalkozik.
Bár a globális kiskereskedelmi forgalomhoz képest marginális a neten elköltött összeg, azért a 680 milliárd euró igen szép summa. Ez forintban – mostani árfolyamon – irdatlan pénzt jelent. 197 880 000 000 forint. Tehát közel 197 ezer milliárd forint, ebbe a 2011-es magyar GDP hétszer belefér.
Elektronikus kereskedelmi forgalom eloszlása (2011)
Forrás: IMR, Coface Panorama
Az elemzésben szereplő prognózis szerint ráadásul további jelentős bővülésre lehet számítani: 2020-ig a teljes forgalom 15 százalékát adhatják a netboltok, szemben a mostani 8 százalékkal. Európa és Észak-Amerika egyébként most pariban van egymással, az említett 680 milliárd eurós összeg 35 százalékát, utóbbi pedig 33 százalékát mondhatja magáénak.
Az elemzés lejátszik egy Franciaország- Egyesült Királyság meccset is a kiskereskedelmi szektorban. A franciák nyertek, mivel az élelmiszerek nélkül a kiskerforgalom 479 milliárd euró volt a franciáknál, az angoloknál pedig 408 milliárd volt tavaly. A végeredményből azonban az is kiderül, hogy a britek jobban szeretnek költekezni az interneten: az Egyesült Királyágban 90 milliárd eurót tett ki az elektronikus forgalom, míg a franciák ennek csak a felét hozták össze.
Színes lett a rizikótérkép
Az elemzés másik része kockázat szerint osztályozza a gazdasági ágazatokat a különböző kontinenseken. A rizikótérképen a feltörekvő piacokhoz sorolt ázsiai, valamint az észak-amerikai és európai szektorok szerepelnek.
Európa rossz eredményt ért el: a recessziós környezet miatt nincs olyan ágazat, ahol mérsékelt lenne a kockázat. Az európai fémiparban a legkiábrándítóbb a helyzet, amelyet rendkívül rizikósnak mutat a térkép, de piros jelzést kapott az autóipar, a fa- és papíripar, az építőipar és az elektronikai ágazat, ami magas kockázatot jelent.
Észak-Amerika jobban áll, ott csak a fémipar kapott piros lapot, a többiek közepes osztályzatot szereztek. Ázsia szerepelt a legjobban, ott négy szektorban (gyógyszeripar, kiskereskedelem, vegyipar, autóipar) is bátran lehet nyomulni, mert ezek mérsékelt rizikóval működnek.
A teljes angol nyelvű elemzést itt olvashatja el.
