Az elmúlt évben 5 százalékkal nőtt, ezzel újabb rekordot döntött a fizetésképtelenségi eljárások száma Kelet- Közép Európában – derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése az eurózóna gyenge gazdasági teljesítményével, és a költségvetési intézkedésekkel magyarázható. Magyarországon a fizetésképtelen céget arányát mutató, úgynevezett fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt, a legrizikósabb ágazatok közé tartozott a szállítmányozás és a turizmus, viszont az egészségügyi és az információtechnológiai cégek körében az egyik legalacsonyabb ez a mutató.

A múlt évben komoly kihívásokkal kellett megküzdeni a kelet-közép-európai régió vállalatainak. Az érintett országokban az egyébként is gyenge gazdasági helyzet tovább romlott, a költségvetési hiány lefaragását célzó kormányzati intézkedések féken tartották a lakossági fogyasztást, a szigorodó hitelfeltételek pedig visszafogták a hitelek iránti keresletet. Az eurózónában bekövetkezett gazdasági lassulás különösen érzékenyen érintette a régió országait, mivel a legjelentősebb exportpiacukról van szó – derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből.

Szlovákia és Lengyelország az élen

A kedvezőtlen környezet miatt nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a régiónkban, amely már 2012-ben rekordszinten volt. A Coface összesítése szerint 70 ezer gazdasági szervezet, vállalkozás vált fizetésképtelenné, ami országokra vetítve átlagosan 9 százalékos emelkedést jelent. A régióban a fizetésképtelenségi ráta 1,2 százalékos volt, szemben a 2012-es 0,94 százalékkal.

Az elemzés alapján Románia 6,44 százalékos fizetésképtelenségi rátát ért el, ez volt a legmagasabb a régióban, ami több mint 27 ezer eljárást jelent. Magyarországon 13,5 ezer fizetésképtelenségi eljárást regisztrált a Coface a tavalyi évben, ez 2,3 százalékos fizetésképtelenségi rátának felelt meg. Csehország pedig 883 fizetésképtelenségi eljárással, 0,72 százalékos rátával zárta a múlt évet.

Lengyelország és Szlovákia jobban szerepelt, előbbi 883 eljárással, 0,05, utóbbi pedig 507 eljárással 0,09 százalékos eredményt ért el. Bulgáriában 834 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami 0,21 százalékos fizetésképtelenségi rátát jelent, míg Horvátországban 2,02 (3186 eljárás), Litvániában 1,67 (1517 eljárás), Szlovéniában 0,54 (994 lejárás), Lettországban 0,36 százalékos (818 eljárás) volt a mutató. (Szerbiára hivatalos adatok híján becslést adott a Coface, amely szerint 7,61 százalékos volt a ráta közel 8500 eljárás megindítása mellett.)

Rizikós szektorok, stabil ágazatok

A Coface szerint a régióban a legstabilabb, azaz legkevésbé kockázatos ágazatok közé tartozott az oktatás, az információtechnológia és az egészségügy. Ezek mellett a stabil ágazatok közé sorolták az energiaipart és a gépgyártást (motorgyártást).

A legkockázatosabb szektorok közé az élelmiszeripar, a biztonságtechnika, a turizmus és a szállítmányozás, és textilipar került. A Coface elemzésében kitér arra is, hogy a visszafogott piaci kereslettel, és az adósságokkal küzdő magyar vállalkozások helyzetén javított a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja. 

Forrás: Coface – Insolvency Panorama 2014

Aggasztó a kényszertörlések számának emelkedése

A Coface szakértői Magyarországgal kapcsolatban kiemelték, hogy a csődszabályozás egyelőre nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egyre több csődeljárás indul ugyan, de marginális a sikerrel záruló eljárások száma. A felszámolási eljárások száma is nőtt, de kedvező, hogy itt az eljárások felgyorsultak a szabályok egyszerűsítése miatt. A szakértők rámutatnak arra, hogy a felszámolási piac átrendezése, az új felszámolói lista létrehozása még nem érezteti hatását. Az elemzésből kiderül, hogy a végelszámolások száma is növekedett.

A Coface megítélése szerint a legkedvezőtlenebb folyamat a kényszertörlések számának drasztikus emelkedése, ami a fizetésképtelen cégek felszámoláson kívüli, ellenőrizetlen kivezetését jelenti a piacról. A kényszertörlés zavaros helyzetet hoz létre, mivel nagy a veszélye annak, hogy a cég vagyonának értékesítésekor semmilyen iratot nem vizsgálnak, ami átláthatatlan helyzetet teremt. A Coface szakértői a cégvilágra nézve komoly rizikóforrásnak tartják a folyamatot.

Jobb lesz a helyzet

A Coface szakemberei a régióban az elmúlt időszaknál kedvezőbb gazdasági környezetet várnak. Becslésük szerint a régió gazdasága összességében a tavalyi 1,1 százalékkal szemben az idén várhatóan 2 százalékkal bővül, vagyis csaknem megduplázódik a növekedés üteme.

A régiós gazdaságok közül a legdinamikusabb a litván és a lett gazdaság lesz, amelyek 3,4-4,2 százalékkal növekedhetnek.