Két nagyon érdekes ábra arról, hogy a német vállalatok mennyi pénzt tolnak a régióba és mennyire szeretik például a magyar gazdaságot.

A kelet-közép-európai régió jó évre számíthat, a növekedés 3 százalékos lehet, ami a duplája az eurózónában várható bővülésnek, és meghaladja a világgazdaságtól várt 2,7 százalékos tempót is - derült ki a Coface hitelbiztosító országkockázati konferenciáján.

A régió, ezen belül Magyarország növekedésében is fontos szerepet játszanak a német vállalatok - többek között erről beszélt érdekes előadásában Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs osztályvezetője, aki elmesélte, hogy a német befektetők hogyan látják a régiót. Az előadásból három igen látványos ábrát emelünk ki, amelyek önmagukért beszélnek.

Az alábbi árba azt mutatja meg, hogy a magyar gazdaságban igen jelentős szerepet játszanak a német vállalatok.

Az alábbi ábrárból pedig kiderül, hogy bár Kína is nagyon fontos a német vállalatok számára, de a régiónk még fontosabb.

 (Fontos, hogy a grafikonok a 2013. december 31-i állományt mutatják. A “MOE-17” néven szereplő régió foglalja magában az: új kelet-európai EU-s államokat + nyugati Balkánt. A “Kína” néven szereplő régióba pedig beletartozik a Kínai Népköztáraság + Hong Kong.  Ázsia: Kína nélkül. Forrás: Bundesbank)

*Fontos, hogy a grafikonok a 2013. december 31-i állományt mutatják. A “MOE-17” néven szereplő régió foglalja magában az: új kelet-európai EU-s államokat + nyugati Balkánt. A “Kína” néven szereplő régióba pedig beletartozik a Kínai Népköztáraság + Hong Kong.  Ázsia: Kína nélkül. Forrás: Bundesbank)

Az alábbi ábra pedig egyértelműen mutatja, hogy a német járműgyártók számára kulcsfontosságúak a visegrádi országok, köztük Magyarország.

A gazdasági válságból való kilábalás lassabb a korábban vártnál, de javul a helyzet - derült ki a Coface hitelbiztosító szerdai, Budapesten tartott országkockázati konferenciáján. A Coface szakértői szerint a kelet-közép-európai régió 3 százalékos növekedésre lehet képes az idén, ez pedig meghaladja a világgazdaságtól várható 2,7 százalékos tempót, és a duplája az eurózóna várható növekedésének.

A 2008-ban és 2009-ben elmélyülő világgazdasági válságból való kilábalás a korábban vártnál lassabban halad, de fokozatosan javul a helyzet globális szinten - közölte a világ közel 100 országában jelen lévő, francia hátterű Coface hitelbiztosító szerdán Budapesten tartott országkonferenciáján Katarzyna Kompowska, a Coface regionális vezetője. Hozzátette: a kelet-közép-európai térség kétszer akkora növekedésre lehet képes, mint az eurózóna, ezzel folytatódhat a felzárkózás.

Grzegorz Sielewicz, a társaság közép-keleti-európai régióért felelő elemzője a pontos számokat ismertetve közölte: a világgazdaság az idén 2,7 százalékos növekedésre lehet képes, a Magyarországot magában foglaló régió azonban ennél magasabb, 3 százalékos bővüléssel zárhatja az idei évet. A régión belül Románia, Lengyelország és Szlovákia teljesíthet a legjobban, ezek a gazdaságok 3,3-4 százalékos növekedhetnek, Magyarországon pedig 2-2,2 százalékos lehet a többlet. A Coface szakértői azt mondták, hogy a válság utáni javulás egyik jele a kelet-európai térségben az, hogy az itteni vállalatok egyre inkább az export felé fordulnak és igyekeznek a nemzetközi porondon is növekedni.

Sielewicz azt is elmondta, hogy több fejlett országban, de a fejlődő országokban, így a kelet-közép-európai régióban is fontos tényező a gazdasági növekedés szempontjából a bérek növekedése, az alacsony infláció és kamatkörnyezet miatt növekvő belső fogyasztás.  Ez utóbbi az idén például a magyar gazdasági növekedésében is főszerepet játszik. A Coface szakértői szerint bár kétségtelenül javul a helyzet a világgazdaságban, vannak kockázatok: például Kína növekedési problémái mellett a volatilis árupiaci árfolyamok is bizonytalanságot okozhatnak.

Magyarországról szólva Kompowska kiemelte: a Coface januárban javította A4-esre a magyar gazdaság minősítését, amely egyrészt utal arra, hogy a növekedésnek adottak a feltételei, másrészt ez a minősítési kategória egyben befektetési szintet takar, azaz a külföldi országok számára célpontot jelenthet. Kompowska erről azt is elmondta, hogy a Coface nem csak a makroszámok, hanem az üzleti szféra, azaz a vállalatok fizetőképessége, teljesítménye alapján sorolja be az országokat, így pontos képe van a hitelbiztosítónak az adott gazdaság helyzetéről, lehetőségeiről.

A régiós országok közül Romániával vagyunk egy szinten, a lengyelek, a csehek és a szlovákok jobban, a horvátok rosszabbul állnak. Ausztria pedig más tészta.

Látványos világtérképen mutatja be a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, hogy a különböző országokat üzleti szempontból mennyire tartják kockázatosnak.

 A Coface-térképen a jobb alsó részben szerepelnek az osztályzatok, az A1-es a legjobb, azok az országok a legalacsonyabb kockázatúak, a D kategóriába tartozó országok pedig a legrizikósabbak.

 Magyarországot az országkockázat (Country Risk Assessment) az A4-es kategóriába sorolják. A többi régiós ország közül Szlovákia, Csehország és Lengyelország egy kategóriával jobb helyen szerepel, ezeket az országokat A3-as minősítéssel tartja nyilván a Coface. Romániát azonban megelőzi Magyarország, mivel ők jelenleg a B kategóriában találhatóak. A Coface az országkockázat mellett az adott országban az üzleti környezetet is osztályozza (Business Climate), ebben az összevetésben Magyarország azonos - A2-es kategóriában - van Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal, Romániában a Coface szerint ennél rosszabb - A4-es - az üzleti klíma. Ausztria az említett országoknál jobban áll a Coface-ranglistán, az országkockázat és az üzleti klíma is A1-es osztályzatot kapott a Coface szakértőitől.

A Coface világtérképéből látszik, hogy Európán belül Ausztria mellett Németország, Norvégia, Svédország és Svájc tartozik a legjobbak közé. Szintén az elitben szerepel az Egyesült Államok és Kanada, valamin Tajvan. A legrizikósabb országok közé tartozik többek között Líbia vagy Kongó, Pakisztán, Afganisztán és Venezuela is.

Ezzel összhangban állították össze az rizikórangsorukat, amelyben a kockázatok alapján sorolják fel a szektorokat.

A Coface rizikórangsorában egyedül a kiskereskedelem (retail) mellett szerepel zöld pont, amely az alacsony kockázatra utal. A hitelbiztosító sárga ponttal jelzi a közepes rizikójú szektorokat, ezek között van az agrárium és az élelmiszeripar, a vegyipar, az építőipar, a papír- és faipar, a gyógyszerszektor, a szolgáltatások, valamint a textil és ruhaipar. A legrizikósabb ágazatok közé sorolták az energiaipart, a fémipar és a szállítási és szállítmányozási ágazatot.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Caface június 8-i országkockázati konferenciáján.

Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

A kiskereskedelem a francia Coface hitelbiztosító kedvence a magyar gazdaságon belül. Legalábbis azt tartják a legkevésbé rizikósnak.

Bár Magyarországon kedvezően alakul a gazdaság, mégis az idén lassulás várható a gazdaságban, 2,2 százalékkal bővülhet a GDP - derül ki a Coface hitelbiztosító májusban publikált országelemzéséből. (Fontos, hogy a Coface az előrejelzést még az éves szinten mindössze 0,9 százalékos pluszt, negyedéves összevetésben pedig 0,8 százalékos visszaesést mutató hivatalos magyar GDP-adat és az éves szinten 10 százalékos csökkenésről tanúskodó beruházási adat megjelenése előtt publikálta.) A hitelbiztosító szakértői szerint a belső fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja.

Ezzel összhangban állították össze az rizikórangsorukat, amelyben a kockázatok alapján sorolják fel a szektorokat.

A Coface rizikórangsorában egyedül a kiskereskedelem (retail) mellett szerepel zöld pont, amely az alacsony kockázatra utal. A hitelbiztosító sárga ponttal jelzi a közepes rizikójú szektorokat, ezek között van az agrárium és az élelmiszeripar, a vegyipar, az építőipar, a papír- és faipar, a gyógyszerszektor, a szolgáltatások, valamint a textil és ruhaipar. A legrizikósabb ágazatok közé sorolták az energiaipart, a fémipar és a szállítási és szállítmányozási ágazatot.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Caface június 8-i országkockázati konferenciáján.

 Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

Arról, hogy Kína és a globális többletkapacitás miatt az acélipar nagyon mélyre süllyedt, az előző posztban írtunk. A rossz helyzetben lévő szektorban a Coface hitelbiztosító szakértői szerint egyelőre a jövő sem túl biztató, legalábbis rövid távon. 2018-tól azonban jöhet a fordulat.

Az előrejelzés szerint azonban 2018-tól azért javulhat a helyzet. A fejlődő piacokon az urbanizáció fokozódása, a középosztály erősödése hozzájárulhat a szektor erősödéséhez. A három szektor, amelyek a legtöbb acélt használják, pozitív középtávú kilátásokkal rendelkeznek.

Az Indiában várható autóboom hozhat fordulatot az acélszektorban - Forrás: Piaxabay

Az autóiparban jelentős tér van a növekedésre a feltörekvő piacokon. A Coface szakértői az autóiparban várható fellendülést azzal a példával illusztrálják, hogy az Egyesült Államokban 808 személyautó jut 1000 lakosra, ezzel szemben Indiában 100 autó jut 1000 lakosra - ez pedig jelentős növekedési potenciált jelent a feltörekvő piacok utószektorának, ezen keresztül pedig az egyik fő beszállítóként ismert acélágazatnak is.

Szintén kedvezőek a kilátások a nagy acélétvágyú gépgyártásban mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon. Az építőiparban a már említett fokozódó urbanizáció a fejlődő országokban fellendülés várható, ez pedig az acélipari megrendeléseket bővítheti középtávon.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Caface június 8-i országkockázati konferenciáján.

 Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

A teljes elemzés itt olvasható.

Az acélról van szó.

Az acélszektorban többletkapacitás alakult ki, miután a 2000-es években nagy étvágyú kínai gazdaság lassabban növekszik, így alacsonyabb mennyiséget használ. A kínai export és a szektorban kialakult többletkapacitás miatt az ágazat rizikósabb lett - vélik a Coface hitelbiztosító szakértői.

A globális tényezők miatt a kereslet és a kínálat nem passzol egymáshoz. Hiába állt le az acélipari gyártósorok harmada, a kínálat továbbra is bőséges. Ez természetesen erős nyomás alá helyezi az acélipari árakat, amelyek csökkentek.

A zöld oszlopok mutatják a (túl)kínálatot, a kék vonal pedig a fogyasztást jelzi - összességében jól látható az egyensúlytalanság - Forrás: Coface, World Steel Association

A Coface szakértői szerint az egyensúlytalanság kockázatot jelent a szektor szereplői számára. A kedvezőtlen acélipari folyamatok miatt az acélipart a Coface a legrizikósabbnak minősítette a hitelbiztosító által vizsgált 12 ágazat közül Latin-Amerikában, a fejlődő ázsiai országokban, a Közel-Keleten, NYugat-Európában, emellett magas kockázatúnak tartják az észak-amerikai és közép-európai acélszektort.

Az acélipari problémákat jól mutatja az is, hogy a szektor az egyik legkevésbé jövedelmező ágazat a világon, amely a leginkább eladósodott szektorok közé tartozik. A Kínához köthető árverseny globálisan is érzékenyen érinti az acélgyártókat.

Arról, hogy mi lehet a kiút, a következő posztban számolunk be.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Caface június 8-i országkockázati konferenciáján.

Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

A teljes elemzés itt olvasható.

Magyarországon kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, miközben világszerte sok gazdaság problémákkal küzd. Ugyanakkor a magyar gazdaság is lassul, az idén várhatóan 2,2 százalékkal növekedhet a GDP - derül ki a Coface hitelbiztosító friss országelemzéséből. A növekedés motorja a Coface-elemzés szerint elsősorban a belső fogyasztás lesz, és ez a következő negyedévekben is így marad. A belső kereslet bővülése többek között a csökkenő munkanélküliségnek, a szabadon elkölthető jövedelem növekedésének, a devizahitelek forintosításának köszönhető.

A magyar gazdaság a 2012-es visszaesés óta stabilan fejlődik, a növekedésben az uniós források fontos szerepet játszottak, de nemcsak ezeknek volt köszönhető a fejlődés. Magyarország és a főbb kereskedelmi partnerek kilátásai fokozatosan javulnak, bár a Coface hitelbiztosító által várt idei 2,2 százalékos GDP-bővülés elmarad a 2,9 százalékos 2015-ös növekedéstől - áll a Coface Magyarországról kiadott elemzésében. A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy idén azért lassulhat 2,2 százalékra a növekedés üteme, mert az uniós források lassabban folynak be a gazdaságba, de jövőre újra felgyorsulhatnak a kifizetések.

A munkaerő-piaci javulás és az olyan költségvetési intézkedések, mint a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó csökkentése támogatják a lakossági fogyasztás bővülését, így hozzájárulnak ahhoz, hogy a belső fogyasztás legyen a magyar gazdaság fő hajtóereje. Az elemzés szerint mind a magánszektorban, mind az állami ágazatban van kereslet a munkaerő iránt. A háztartások pénzügyi helyzetét javította, hogy a devizahiteleket forintosították. A dinamikus munkaerőpiac és a fogyasztói bizalom erősödése pedig nagyobb lakossági kereslethez vezet.

„Bár Magyarországon lassabb lesz a növekedés, mint tavaly, várhatóan eléri a 2,2 százalékos növekedési szintet. A lakossági fogyasztás erőteljes marad, ám a gazdasági aktivitást negatívan érinti a kedvezőtlen üzleti környezet, utóbbi pedig mérsékli a magánszektor hozzájárulását a gazdasági bővüléshez” - mondta Grzegorz Sielewicz, a Coface régiós szakértője.

Munkaerő-piaci szempontból Európa-bajnoknak tekinthető Magyarország - ha kizárólag a statisztikákat nézzük.

Érdekes grafikonnal ültetik nemzetközi dobogóra a magyar munkaerőpiacot a Coface hitelbiztosító szakemberei.

A grafikon azt mutatja, hogy az Európai Unió országaiban, valamint a régióban (Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon) hogyan alakult a munkanélküliségi ráta.

 A hitelbiztosító elemzői utalnak arra, hogy a magyar munkanélküliségi ráta 2013-ban 10,2 százalékos volt, ez 2014-ben 7,7 százalékra esett, 2015-ben tovább csökkent, mégpedig 6,8 százalékra. A jelentős javulásban szerepe volt a közmunkaprogramnak, valamint a külföldön munkát vállaló magyaroknak is. Uniós összevetésben pedig a legjelentősebben a magyar ráta csökkent a múlt év során.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Coface június 8-i Országkockázati konferenciáján.

 Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

Kedvezőnek tartja a magyar gazdaság növekedését a Coface hitelbiztosító friss országelemzésében. A lakosságot tekinti a magyar gazdaság motorjának, de a vállalati szektorban problémákat látnak.

Egészen 2012-ig kanyarodik vissza a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójaként ismert francia Coface a magyar gazdaságról szóló elemzésében. A szakértők kiemelik, hogy stabil növekedést mutatott a 2012-es GDP-csökkenés óta a magyar gazdaság.

Az elemzésből kiderül, hogy a tavalyi 2,9 százalékos GDP-bővülés után az idén - a Coface szerint - 2,2 százalékos tempóra lesz képest a magyar gazdaság. A növekedés azért kedvező, mert világszerte több ország gazdasága problémákkal küzd. A növekedést elsősorban a lakosságnak köszönhető Magyarországon, ugyanis nőtt az emberek szabadon elkölthető jövedelme, ezt pedig fogyasztásra, ezen keresztül a gazdaság bővítésére fordíthatják. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy többet vásárolnak az emberek a növekvő fizetésükből, ez pedig meghajtja a gazdaság motorját. 

A kedvező tényezők mellett a Coface-os szakértők kedvezőtlen folyamatokra is rávilágítanak. Mégpedig arra, hogy a vállalati szektor kiszámíthatatlan szabályozási környezetben kénytelen működni, emiatt pedig a beruházási hajlandóság visszafogott. Szerintük bár csökkent az alapkamat az utóbbi időben, ez pedig sokkal olcsóbbá tette a hiteleket, ezen belül a vállalati hiteleket, és a jegybanki hitelprogram is olcsó forráshoz segítette a vállalkozásokat, mindezzel együtt a hitelezés még nem mutat igazán egészséges képet. Az elemzők szerint olyan lépésekre van szükség, amelyek továbbra is viszonylag olcsó forrást, hitelt biztosít a vállalati szektor számára.

A fentiekkel kapcsolatos további érdekességeket is megtudhat a pénzügyi, kutatási és üzleti világ vezető szakembereitől a Coface június 8-i Országkockázati konferenciáján.

Részletek: http://events.coface.com/CRC-2016-Hungary

Az eddigi “B” kategóriából A4-es kockázati kategóriába sorolta, azaz felminősítette Magyarországot a Coface. A hitelbiztosító szakértői a lépést többek között azzal indokolták, hogy az üzleti környezet kielégítő, közel olyan kedvező, mint a legjobb régiós szereplőknél. A Coface a gazdasági növekedést tartósnak tekinti, és kedvezőnek ítéli az export kilátásokat.

Felülvizsgálta Magyarország kockázati besorolását a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójaként számon tartott Coface. A lépés eredményeként Magyarországot felminősítették: az eddigi “B” helyett az “A4”-es, elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a továbbiakban a magyar gazdaságot. A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítése került napirendre, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot, míg három másik ország esetében megerősítették, és kedvező kilátással látták el a jelenlegi osztályzatot.

A Coface szakértői Magyarország felminősítését több dologgal indokolták. A gazdasági növekedést tartósnak, és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik, ezzel utaltak a 2015-ben várható 2,9, illetve az idén elérhető 2,5 százalékos GDP növekedésre. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét.

A felminősítés mellett szólt a lakossági svájcifrank-hitelek bankrendszerből történő kivezetése, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete - a nyilvánvaló német kitettség mellett is - megfelelően szerteágazó (diverzifikált).

A Coface a felminősítéshez fűzött indoklásban szereplő előrejelzéséből kiderül, hogy a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja. A belső fogyasztás élénkülését segíti – a devizahitelek forintosítása mellett - a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése. A Coface-nál úgy látják, hogy a jegybanki programok (NHP, GINOP stb.) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is aggasztóan alacsony szinten van,. Az elemzés kiemeli azt, hogy az európai fellendülés serkenti a magyar kivitelt, és a magyar ipar fokozottan részt tud venni az európai termelési láncban. A magyar jármű- és autóipartól stabil teljesítményt vár a Coface, igaz, ehhez szükség van arra, hogy a Volkswagen-botrány ne okozzon problémát a termelésben.

Az elemzők megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától. A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben (sőt a felminősítéseknek köszönhetően várhatóan növekedni fog). Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert utóbbi ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, energia- vagy távközlési szektort.