A lengyel gazdaság komolyabb pofont kapott az év elején, az S&P leminősítette az országot, ennek eredményeként megingott a befektetők bizalma a gazdaságban. A Coface hitelminősítő szerint a lengyel vállalati szektor azonban egyelőre a legjobbak közé tartozik a régióban.

A lengyel gazdaság számára nehezen indult ez az év. A Standard & Poor's hitelminősítő ugyanis leminősítette az országot: a 2007 óta érvényben lévő "A mínusz"-ról egy fokozattal "BBB plusz"-ra rontotta a lengyel osztályzatot, ráadásul a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látta el az új besorolást. Lengyelország történetében ez az első leminősítés - derül ki a Coface hitelbiztosító lengyel gazdaságról szóló elemzéséből.

Politikai ügyek

Az Európai Bizottság vizsgálja a lengyel alkotmánybíróságra és médiára vonatkozó új jogszabályokat, amelyeket az új kormány léptetett életbe. A Coface-elemzés szerint az új kormány hivatalba lépése óta a korábban éltanulóként emlegetett Lengyelország megítélése romlott. Az ellentmondásos intézkedések felkeltették az S&P figyelmét, a hitelminősítő szakértői pedig úgy látják, hogy a lengyel kormány olyan lépéseket tett, amelyek gyengítik a legfontosabb intézmények függetlenségét, és hatékonyságát. Az S&P kedvezőtlennek látja azt is,hogy az új lengyel kormány átalakítja a lengyel jegybank döntéshozó testületét.

Az S&P azonban kiemelte azt is, hogy lengyel gazdaság jó tejlesítményt nyújt és erőteljes növekedési potenciállal rendelkezik. Aznap, amikor az S&P leminősítette Lengyelországot, egy másik hitelminősítő, a Fitch megerősítette a lengyel osztályzatot, és stabil kilátással látta el azt.

Rossz hangulat a piacokon

A leminősítés miatt 2011 szeptembere óta a legnagyobb mértékű értékvesztését könyvelhette el a zloty, a lengyel állampapírok piacán is kedvezőtlenné vált a hangulat. A lengyel kötvények, részvényindexek régiós társaiknál rosszabb teljesítményt nyújtottak.

A kelet-közép-európai régió ötszáz legnagyobb vállalata tavaly összesen 572 milliárd euró bevételt ért el, ami 2,1 százalékos növekedés éves összevetésben - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.  A régió vállalatait összehasonlító elemzés szerint Magyarország második lett Lengyelország mögött, megelőzve Csehországot. Az ötszázas listán szereplő 73 magyar cég tavaly a régiós átlagot bőven meghaladva 5,6 százalékkal növelte árbevételét.

Az elmúlt év a fejlődés éve volt a kelet-közép-európai régióban működő nagyvállalatok számára. A Coface nemzetközi hitelbiztosító minden évben közzétett, Top 500 című kiadványa a kelet-közép-európai térség ötszáz legnagyobb vállalatát állítja sorrendbe az eredmények, a létszám, és a fizetőképesség alapján. A hitelbiztosító szerint kedvező, hogy 2014-ben a legnagyobb cégek az árbevételük növelése mellett 1,7 százalékkal bővítették a dolgozói létszámot.  

A Coface szakértői kiemelik: a legnagyobb cégek magasabb árbevétele arra utal, hogy javultak a gazdasági feltételek a térségben. Lengyelország "delegálta" a legtöbb céget az ötszázas listára, Magyarországon mérték a legnagyobb növekedési rátát, Csehország pedig szintén javulást ért el - derül ki az elemzésből. A régiós vállalatok közül az autóipari cégek szerepeltek a legjobban, összesített árbevételük 10,6 százalékkal nőtt 2014-ben. Az olaj- és gázipari vállalatok együttes árbevétele ugyanakkor csökkent, 3,9 százalékkal.

A hitelbiztosító szerint a régióban a romániai 4,54 százalékos fizetésképtelenségi ráta volt a legmagasabb, a legalacsonyabb - 0,05 százalékos - érték pedig Lengyelországé. Magyarországon 2,9 százalékos fizetésképtelenségi rátát mértek 2014-ben a Coface szakértői. (A hitelbiztosító által mért fizetésképtelenségi ráta a fizetésképtelenségi eljárások - csődeljárás, felszámolási eljárás - aktív cégekre vetített aránya.)

Dinamikus fejlődés Magyarországon

Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott a GDP-növekedés tekintetében, nemcsak regionális szempontból, hanem az uniós átlaggal összevetve is. A tavalyi 3,6 százalékos növekedés után a várakozásaink szerint idén is folytatódik a fejlődés, 2,8 százalékos GDP-emelkedésre számítunk Magyarországon - idézi az elemzés Somogyi Viktort, a Coface magyar leányvállalatának országmenedzserét. Somogyi Viktor szerint 2014-ben az export hajtotta az autó- és járműgyártást, például a Daimler és az Audi nagyban hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez. A Coface elemzése szerint a múlt évben a térség összesített GDP-je átlagosan 2,5 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi 1,3 százalékkal. Az ötszáz legnagyobb cég összesített árbevétele hasonló ütemben, 2,1 százalékkal nőtt, ezzel párhuzamosan csökkent az érintett cégeknél a munkanélküliségi ráta, és növekedtek a keresetek.

A rangsorban szereplő vállalatok 61 százalékát Lengyelország, Magyarország és Csehország adta 2014-ben. Az ötszázas listán 176 lengyel vállalat szerepel, így az országok közötti versenyben Lengyelország áll az élen. Magyarország lett második a rangsorban: 73 vállalattal szerepel a listán, ami 3 vállalattal több az egy évvel korábbinál. Az országokat összevető listán Csehország a harmadik 65 vállalattal az előző évi 59 után.

Cégmamutok

A régiós és magyar vállalatok rangsorát a PKN Orlen lengyel olajcég vezeti 25 milliárd eurós bevétellel, a második a magyar Mol Nyrt. 15,42 milliárd euróval, a harmadik pedig a cseh Skoda Auto 10,79 milliárd eurós eredménnyel. Az első tíz cég között még egy magyar vállalat szerepel, a győri Audi-gyár 7,42 milliárd eurós bevételével, amely a hatodik helyet érte el.

A Coface-listán szereplő magyar vállalatok közül a Mol és az Audi után következik a GE Hungary 4,83 milliárd eurós tavalyi árbevétellel. A negyedik legnagyobb magyarországi vállalat az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 3,79  milliárd euróval, utána pedig a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. áll 2,81 milliárd eurós összeggel. A listán szereplő 73 magyar vállalat összárbevétele 87,25 milliárd euró volt 2014-ben, nettó nyereségük pedig meghaladta az 1,8 milliárd eurót.

Az elmúlt évben a kelet-közép-európai régió gazdasága összességében 2,5 százalékkal növekedett, a 2013-as 1,3 százalék után; a javulás hozzájárult ahhoz, hogy a térségben a fizetésképtelenségi eljárások száma 0,5 százalékkal csökkent, az előző évi 7 százalékos növekedése után - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzéséből.

A hitelbiztosító által mért fizetésképtelenségi ráta - a fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás) aktív cégekre vetített aránya - 2014-ben Magyarország esetében 2,9 százalékos volt, ez 0,6 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

A Coface friss régiós elemzésében 13 ország (Magyarország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Bulgária, Horvátország) vállalatait vizsgálta. A közlemény idézi Grzegorz Sielewiczet, a Coface közép-európai elemzőjét, aki elmondta: "a kisebb javulás ellenére még mindig jelentős a fizetésképtelenségi eljárások száma, több mint 65 ezer vállalat vált fizetésképtelenné a térségben az elmúlt évben".

Az idén 2,3 százalékos GDP-növekedés várható Magyarországon, a magyar gazdaságot csak visszafogottan érinti a svájci frank erősödése a devizaalapú hitelek árfolyamának rögzítése miatt - állapítja meg a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzésében.

A párizsi székhelyű hitelbiztosító a magyar gazdasággal kapcsolatban pozitívumként emeli ki a megbízható infrastruktúrát, a képzett munkaerőt és a külföldi befektetések jelentős mértékét. Rámutatnak azonban arra is, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából kockázatot jelent a magas államadósság. A Coface elemzői kiemelték: a svájci jegybank döntése után bekövetkező frankerősödés a hiteleken keresztül több közép-kelet-európai országot érint, köztük Magyarországot is. Szerintük azonban a frank erősödése Magyarországon csak kevésbé hat a pénzügyi folyamatokra a devizaalapú jelzáloghitelek árfolyamának rögzítése miatt. A hitelbiztosító B országkockázati kategóriában tartja Magyarországot.

A Coface elemzői a svájci gazdaságról azt írták, a svájci jegybank döntése miatt kialakult erős frank lefelé mutató kockázatokat jelent a svájci gazdaság idén várható 1,6 százalékos növekedésére nézve, és a deflációs kockázatok is erősödnek. Az erős frank több területen is negatív hatással van a svájci gazdaságra, például csökkenti az országba érkező turisták vásárlóerejét, kedvezőtlenül érinti a feldolgozóipart. A globális piacokat ellátó svájci cégek, köztük a gyógyszeripari és óragyártással foglalkozó cégek számára ugyanakkor kevésbé "veszélyes" az erős frank - emelik ki a Coface szakértői.

 A dél-amerikai régió gazdasága a múlt évi 1,4 százalékos növekedés után az idén 2 százalékkal növekedhet, ez a korábbi években megszokottnál jóval szerényebb tempó – áll a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. Az átlagost jóval meghaladó bővülés várható viszont Mexikóban és Peruban, utóbbi ország ráadásul a legjobb feltörekvő piacok közé került. A Coface szerint Latin-Amerikában a gyógyszeripar a legkevésbé rizikós, a kockázatos iparágak közé tartozik viszont például a fémipar vagy az építőipar.

Az elmúlt három évtizedben Latin-Amerikához olyan negatív fogalmak kapcsolódtak mint a diktatúra, adósságválság és magas infláció, ám az utóbbi időszakban fordult a kocka. Manapság inkább a gazdasági növekedés, az új középosztály megjelenése, a szegénység csökkenése és kontrollált infláció jellemzi a régiót – derül ki a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójaként ismert Coface friss összeállításából.

 Peru a top 10-ben

Az elemzés szerint a régió GDP-je tavaly átlagosan 1,3 százalékkal növekedett, az idén pedig 2 százalékos lehet a többlet. A Coface előrejelzése szerint a szóban forgó térségben Mexikó és Peru lehet az éllovas, mindkét ország kilátásai kedvezőek középtávon. 

Peru, a feltörekvő - Fotó: Wikipedia

Peruban tavalyelőtt 5,8, 2014-ben 3,6 százalékkal nőtt a GDP, az idén pedig 5 százalékos bővüléssel lehet számolni. A pozitív kilátások miatt a Coface az országot a 10 feltörekvő gazdaság közé választotta idén. Mexikó pedig egyre lendületesebb: a 2013-ban elért 1,1 százalékos GDP-növekedés után 2014-ben 2,2 százalékkal növekedhetett, az idén pedig 3 százalékot meghaladó tempóra van kilátás a Coface elemzése szerint.

Lemaradnak a nagyok

Az idei növekedési prognózisokat nézve Chilétől 3, Kolumbiától 4,5 százalékos gazdasági emelkedést várnak a szakértők, míg a térség meghatározó országai jóval rosszabb helyzetben vannak. A Coface szerint Brazília az idén csak 0,3 százalékos többlettel számolhat, Argentínában és Venezuelában pedig 1-1 százalékos recesszió várható.

Forrás: Coface

A Coface a legfontosabb szektorokat is rangsorolta a térségben kockázat szempontjából. A legjobb helyezést a gyógyszeripar érte el, a szakértők szerint ebben az ágazatban alacsonyak a kockázatok. A vegyipart, az építőipar, a textil- és ruhaipart, valamint a fémipart magas kockázatúnak minősítették a Coface elemzői. Közepes rizikót látnak az autóiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben.

A teljes angol nyelvű elemzés itt olvasható (pdf).

A dohányipari szereplőknél az átlagnál alacsonyabb, 250-300 ezer forintot tesz ki a behajtási ügyek átlagértéke. Jellemzően a tartozások 20 százaléka marad rendezetlenül, ezek pedig szinte kivétel nélkül követelésbiztosítás nélküli esetek – derül ki a Coface friss elemzéséből, amely szerint napi szinten érdemes kezelni a kintlévőségeket, és tartozás esetén gyorsan, következetesen kell eljárnia a beszállítónak. Így az ügyek rendezése 1 hónapra csökkenthető a szokásos 2 hónapról.

A magyarországi dohánykereskedelem a trafikrendszer 2013 közepén történő bevezetésével jelentősen átalakult, emiatt a hivatalos kiskereskedelmi statisztikát is át kellett alakítani. A Coface követelésbiztosító átfogó elemzést készített a piac szereplőinek fizetési magatartásáról, amely szerint a dohányiparban érdekelt cégeknél az átlagosnál kedvezőbb a fizetési morál.

A dohányiparban egy-egy olyan követelés értéke, amely mögött követelésbiztosítás áll, mindössze 250-300 ezer forint átlagosan. Az alacsony összeg miatt pedig a behajtások is könnyebben mennek hiszen ekkora adósságra könnyebb átütemezést készíteni, és komolyabb nyomásra hamarabb rendeződnek a tartozások, szemben az olyan követelésekkel, amelyeknél a beszállító nem intézkedik viszonylag gyorsan a tartozás kiegyenlítése érdekében – emeli ki a Coface elemzése. A szállítók számára kulcsfontosságú a kintlévőségek naprakész menedzselése, mivel megfelelő kezelés hiányában nagyon gyorsan jelentős mértékű követelésállomány halmozódhat fel, ez pedig további forrást igényel.

Továbbra is a B kategóriába tartozik Magyarország országkockázati megítélése – közölte a Coface, miután megerősítette a magyar minősítést. A hitelbiztosító értékeléséből kiderül, hogy a magyar gazdaság helyzete és kilátásai javultak az idén, a reál GDP nyolc éve nem látott ütemben nőtt. A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójának szakértői úgy látják, az export és a kkv-k fontos szerepet játszanak a növekedésben, de persze akadnak kockázatok, a hitelpiac helyzetéből és az ukrajnai válságból adódóan.

Megerősítette Magyarország országkockázati besorolását a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A lépés eredményeként Magyarország továbbra is a B kategóriába tartozik. A változatlanul hagyott B osztályzat azt jelenti, hogy a Coface szakértői kedvezően értékelik az elért eredményeket, ugyanakkor érzékelhető kockázatokat is látnak Magyarországon, aminek eredményeként az ország kockázati megítélésén egyelőre nem változtattak.

Export és kkv-ké a főszerep

A Coface az országkockázati besoroláshoz fűzött friss elemzésében a kedvező folyamatokat és a kockázatokat is felsorolja. A szakértők kiemelik, hogy a gazdasági helyzet és a kilátások is javultak. A magyar GDP reálértéken 3,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos negyedévéhez képest, amire 2006 óta nem volt példa.

Grzegorz Sielewicz, a Coface régiós elemzője szerint a növekedésben főszerepet játszanak a közszférában végrehajtott beruházások, valamit a tempósan növekedő export. Az exportteljesítmény pedig egyrészt az eurózónában megindult élénküléssel, másfelől az autóipar bővülő kapacitásaival magyarázható.

A magánszférában is növekszik a beruházási hajlandóság, különösen a kkv-szektorban, ez pedig többek között a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhető. A kkv-szektorban bekövetkezett élénkülés azért különösen fontos, mert a kkv-k az éves GDP 54 százalékát adják, és a foglalkoztatottak 70 százalékának adnak munkát – vélik a Coface szakemberei.

Régiós pillanatkép

A Coface-elemzés utal a kockázatokra is. Például arra, hogy Magyarország besorolását a háztartások fogyasztásának lassú a növekedése is befolyásolja, mégpedig a devizahitelek elhúzódó, még mindig kedvezőtlen hatása és a visszafogottan emelkedő keresetek miatt. További rizikótényező, hogy Magyarország erősen függ a külső kereslettől, az export GDP-hez mért aránya ugyanis régiós összevetésben a legmagasabb, 96 százalékos, miközben Csehországban 79, Lengyelországban 48, Romániában pedig 42 százalékos ez az arány.

A Coface elemzői a kedvezőtlen tényezők között említik a nem teljesítő bankhitelek 18 százalékos arányát, valamint a bankadó magas szintjét. A szakértők emellett kockázatosnak tartják a régióra, így Magyarországra nézve az ukrán-orosz konfliktust, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország fontos kereskedelmi partnere a régió országainak.

Mérföldkőhöz érkezett a Coface

A Coface a Magyarországról és a régióról szóló elemzéssel párhuzamosan közölte azt is, hogy a napokban komoly sikert könyvelhetett el: a társaság papírjait közel 1 milliárd eurós értékű tranzakció keretében bevezették a párizsi tőzsdére.

Tőzsdére ment a Coface: nyilvános ajánlattételi eljárás keretében, 10,4 eurós áron vásárolhatták meg a befektetők a tulajdonos Natixis-csoporttól a világ egyik vezető hitelbiztosítójaként számon tartott Coface részvényeit. A tranzakció értéke a túljegyzési opcióval együtt 957 millió euró.

 Mérföldkőhöz érkezett az 1946-ban alapított Coface francia hitelbiztosító: a cég 100 százalékos tulajdonosa, a szintén francia Natixis-csoport tőzsdei tranzakción keresztül értékesítette a tulajdonában álló részvények egy részét. A nyilvános ajánlattételi eljárás keretében a tulajdonos 79,9 millió darab részvényt kínált fel eladásra a francia tőzsdén: nemzetközi (intézményi) befektetők szerezték meg a felkínált részvények túlnyomó részét, de lakossági (kisbefektetői) értékesítés is része volt a tranzakciónak, amelynek árfolyama részvényenként 10,4 euró volt. A tőzsdei tranzakció alapján a Coface piaci értéke körülbelül 1,631 milliárd eurót tesz ki.

A Brongniart-palota, azaz a párizsi tőzsdepalota (Fotó: Wikipedia)

A teljes ügylet még nem zárult le, 2014. július 26-ig további 12 millió darab részvényt értékesíthet a Natixis-csoport, amelynek a tulajdonrésze ebben az esetben 41,35 százalékra csökkenhet a Coface-ban, a Coface-részvények közkézhányada pedig 58,65 százalékos lehet. Amennyiben a túljegyzésre allokált további 12 millió darabos részvénycsomag is gazdára talál, akkor a tranzakcióból származó bruttó bevétel közel 957 millió lesz.

Az elmúlt évben 5 százalékkal nőtt, ezzel újabb rekordot döntött a fizetésképtelenségi eljárások száma Kelet- Közép Európában – derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése az eurózóna gyenge gazdasági teljesítményével, és a költségvetési intézkedésekkel magyarázható. Magyarországon a fizetésképtelen céget arányát mutató, úgynevezett fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt, a legrizikósabb ágazatok közé tartozott a szállítmányozás és a turizmus, viszont az egészségügyi és az információtechnológiai cégek körében az egyik legalacsonyabb ez a mutató.

A múlt évben komoly kihívásokkal kellett megküzdeni a kelet-közép-európai régió vállalatainak. Az érintett országokban az egyébként is gyenge gazdasági helyzet tovább romlott, a költségvetési hiány lefaragását célzó kormányzati intézkedések féken tartották a lakossági fogyasztást, a szigorodó hitelfeltételek pedig visszafogták a hitelek iránti keresletet. Az eurózónában bekövetkezett gazdasági lassulás különösen érzékenyen érintette a régió országait, mivel a legjelentősebb exportpiacukról van szó – derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből.

Szlovákia és Lengyelország az élen

A kedvezőtlen környezet miatt nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a régiónkban, amely már 2012-ben rekordszinten volt. A Coface összesítése szerint 70 ezer gazdasági szervezet, vállalkozás vált fizetésképtelenné, ami országokra vetítve átlagosan 9 százalékos emelkedést jelent. A régióban a fizetésképtelenségi ráta 1,2 százalékos volt, szemben a 2012-es 0,94 százalékkal.

Az elemzés alapján Románia 6,44 százalékos fizetésképtelenségi rátát ért el, ez volt a legmagasabb a régióban, ami több mint 27 ezer eljárást jelent. Magyarországon 13,5 ezer fizetésképtelenségi eljárást regisztrált a Coface a tavalyi évben, ez 2,3 százalékos fizetésképtelenségi rátának felelt meg. Csehország pedig 883 fizetésképtelenségi eljárással, 0,72 százalékos rátával zárta a múlt évet.

Lengyelország és Szlovákia jobban szerepelt, előbbi 883 eljárással, 0,05, utóbbi pedig 507 eljárással 0,09 százalékos eredményt ért el. Bulgáriában 834 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami 0,21 százalékos fizetésképtelenségi rátát jelent, míg Horvátországban 2,02 (3186 eljárás), Litvániában 1,67 (1517 eljárás), Szlovéniában 0,54 (994 lejárás), Lettországban 0,36 százalékos (818 eljárás) volt a mutató. (Szerbiára hivatalos adatok híján becslést adott a Coface, amely szerint 7,61 százalékos volt a ráta közel 8500 eljárás megindítása mellett.)

Rizikós szektorok, stabil ágazatok

A Coface szerint a régióban a legstabilabb, azaz legkevésbé kockázatos ágazatok közé tartozott az oktatás, az információtechnológia és az egészségügy. Ezek mellett a stabil ágazatok közé sorolták az energiaipart és a gépgyártást (motorgyártást).

A legkockázatosabb szektorok közé az élelmiszeripar, a biztonságtechnika, a turizmus és a szállítmányozás, és textilipar került. A Coface elemzésében kitér arra is, hogy a visszafogott piaci kereslettel, és az adósságokkal küzdő magyar vállalkozások helyzetén javított a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja. 

Forrás: Coface – Insolvency Panorama 2014

Aggasztó a kényszertörlések számának emelkedése

A Coface szakértői Magyarországgal kapcsolatban kiemelték, hogy a csődszabályozás egyelőre nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egyre több csődeljárás indul ugyan, de marginális a sikerrel záruló eljárások száma. A felszámolási eljárások száma is nőtt, de kedvező, hogy itt az eljárások felgyorsultak a szabályok egyszerűsítése miatt. A szakértők rámutatnak arra, hogy a felszámolási piac átrendezése, az új felszámolói lista létrehozása még nem érezteti hatását. Az elemzésből kiderül, hogy a végelszámolások száma is növekedett.

A Coface megítélése szerint a legkedvezőtlenebb folyamat a kényszertörlések számának drasztikus emelkedése, ami a fizetésképtelen cégek felszámoláson kívüli, ellenőrizetlen kivezetését jelenti a piacról. A kényszertörlés zavaros helyzetet hoz létre, mivel nagy a veszélye annak, hogy a cég vagyonának értékesítésekor semmilyen iratot nem vizsgálnak, ami átláthatatlan helyzetet teremt. A Coface szakértői a cégvilágra nézve komoly rizikóforrásnak tartják a folyamatot.

Jobb lesz a helyzet

A Coface szakemberei a régióban az elmúlt időszaknál kedvezőbb gazdasági környezetet várnak. Becslésük szerint a régió gazdasága összességében a tavalyi 1,1 százalékkal szemben az idén várhatóan 2 százalékkal bővül, vagyis csaknem megduplázódik a növekedés üteme.

A régiós gazdaságok közül a legdinamikusabb a litván és a lett gazdaság lesz, amelyek 3,4-4,2 százalékkal növekedhetnek.

A világgazdasági növekedést is meghatározó kínai gazdaság lassul, ami az ország külső és belső gazdasági folyamatain is meglátszik. Több szektorban, például a fémiparban komoly problémák merültek fel – figyelmeztet friss elemzésében a Coface, amelyből kiderül továbbá, hogy a kínai kiskereskedelemben mérsékeltebbek a kockázatok Ezen a piacon Magyarországnak komoly lehetőségei vannak, ezáltal egyrészt csökkenthető a két ország külkereskedelmi mérlegében fennálló hiány, másfelől fokozható a gépek uralta Kínába irányuló magyar exportban például az élelmiszerek súlya.

A korábbi várakozásokhoz és teljesítményhez képest kevésbé jól teljesít a kínai gazdaság: a múlt évben 7,7 százalékkal növekedett, az idén a kínai vezetés 7,5 százalékot vár, ráadásul a világ vezető gazdasági intézetei, bankjai a korábbi előrejelzéseiket negatív irányba módosították: 7,2-7,5 százalékos bővülésre számítanak. Az elemzés szerint az inflációs nyomás fokozódik Kínában, részben az alacsony bázis miatt, ám azt a jüan felértékelődése valamelyest tompíthatja.

Rizikós a fémipar és az építőipar

A kínai gazdaság kevésbé kedvező teljesítménye, valamint a cégeknél felhalmozódó óriási adósságállomány is rontja az összképet. Az utóbbi időszakban drasztikusan megnőtt a kínai nagy- és középvállalatok kintlévősége: a ThomsonReuters szerint a 2013 szeptemberét megelőző ötéves időszakban közel triplájára, 777 milliárd dollárra nőtt. Részben emiatt a Coface szakértői úgy látják, hogy több szektorban egyre nagyobb a kockázat.

A Coface több kulcsfontosságú iparágat is kiemel elemzésében. A kínai fémiparban és építőiparban látnak magas kockázatokat a szakértők, míg az elektronikai, textil-, fa- és papír-, valamint energiaiparban közepesek a kockázatok. Alacsony kockázatúnak minősítették azonban az autóipart és a kiskereskedelmet.

Magyar esély

A kiskereskedelem kedvező értékelése mellett a Coface a további kockázatokra is rámutat, egyebek mellet arra, hogy a szektor jövedelmezősége gyengülhet, valamint –a már fent említett- kínai jüan felértékelődése az importcikkeknek kedvez. Mindazonáltal a kiskereskedelem főszerepet játszhat a jövőben, miután a kínai kormány változtatni igyekszik a gazdaság szerkezetén.

A kínai vezetés ugyanis akár a beruházások és az export kárára is pörgetné a belső keresletet. Az óriási méretű kínai kiskereskedelmi piacon a magyar cégeknek, többek között az élelmiszergyártóknak is juthat szerep a magyar kormány februári kínai látogatása után – vélik a Coface szakemberei. A kormány ugyanis jelezte, a magyar élelmiszeriparnak komoly lehetőséget jelenthet, hogy Kína kiadja az exportengedélyeket a sertés, a liba, a kacsa és a nyúlhús exportjára. A Coface szakértői szerint további előny a magyar élelmiszeripari cikkeknek a garantált GMO-mentesség, amely szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy növekvő forgalmat érhessenek el a kínai piacon.

Magyarország számára ez fontos lehetőség, a hivatalos adatok szerint ugyanis bőven van tér a magyar export növelésére. Az Európán kívüli országok közül Magyarország Kínával bonyolítja a legjelentősebb forgalmat, a mérlegben annak ellenére komoly importtöbblet mutatkozik, hogy az elmúlt években javult a helyzet. 2010-ben a magyar-kínai mérlegben 1000 milliárdos hiány volt, majd bővülő kivitel és a stagnáló behozatal következtében 2012-ben 811, a múlt év első 11 hónapjában pedig 709 milliárd forint volt ez a tétel. A Kínába irányuló magyar export négyötödét a gépek és szállítóeszközök fedik le, az élelmiszerexport azonban csekély mértékű, éppen ezért kiemelt jelentőségű a kínai belföldi piac élénkítésével párhuzamosan a magyar élelmiszer-kivitel volumenének növelése, amely hozzájárulhat a két ország közötti forgalom mérlegében lévő magyar hiány mérsékléséhez is.